Főegyházmegyei Levéltár, Eger

Ajánlott linkek:

Kötetbemutató az érseki látogatóközpontban

(A képre kattintva galéria nyílik!)

Október 5-én tartották Tengely Adrienn Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok című kötetének bemutatóját az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában.

A program elején Löffler Erzsébet köszöntötte az egybegyűlteket. A köszöntő után Ternyák Csaba egri érsek méltatta a könyvet, hangsúlyozta, hogy a kötet hiánypótló alkotás. Kiemelte, hogy az 1917-es kánonjogi kódex szerint békeidőben 10 évente kötelező összehívni az egyházmegyei zsinatot. 1931-ben Szmrecsányi Lajos (egri érsek 1912-1943) az I. világháború és a gazdasági világválság után, először hívta össze az egyházmegyei zsinatot. Ternyák Csaba szerint Szmrecsányi Lajos egri érsek példaként szolgálhat a püspököknek, ugyanúgy, mint minden püspökelőd. A zsinati dokumentumok jól jellemzik a korabeli egri egyházmegye vallási életét. Ez az időszak különösen nagy kihívást jelentett, mivel a trianoni békeszerződés következményeként a Kassai Egyházmegyéből az ún. „Északi rész” visszakerült az Egri Egyházmegye kormányzása alá, így nagyobb lett az egyházmegye, újabb feladatok vártak az egyházmegye vezetőségére.

A következőkben Balogh Margit a MTA TTI tudományos főmunkatársa bemutatta a sorozatot. A sorozat a Magyar Történelmi Emlékek Okmánytárak Egyháztörténeti Források harmadik kötete. A sorozat keretében a magyar egyházmegyei zsinatokat és nagygyűléseket dolgozzák fel, mivel az egyházmegyei zsinatok az egyháztörténet fehér foltjának számítanak.

A kötetet Adriányi Gábor, az MTA külső tagja és a Bonn-i egyetem professor emeritusa mutatta be, aki szintén kiemelte Szmrecsányi Lajos személyének fontosságát. Könyvbemutatója első részében a kötet szerkezetét vázolta, külön kitért az egyes fejezetekre. Minden korszak vizsgálatánál különösen fontos a korabeli dokumentumok vizsgálata. Véleménye szerint a könyv kitűnően magyaráz és nagyon fontos a fogalomtár része is. Előadásának második részében az 1848-as tervezett zsinatról beszélt, amelyből a forradalom és szabadságharc miatt csak a konferenciák és papi gyűlések valósultak meg. Az egyes esperesi kerületek olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatatlanok voltak. A papi gyűlések foglalkoztak a püspökválasztás gondolatával és a szerzetesek ügyével is. A kötet nagyon jól bemutatja a korszak egyházi problémáit. Külön kiemelte, hogy azzal teszünk jót az egyháznak, ha a valóságot mutatjuk be.

Löffler Erzsébet a végén még hozzátette, hogy ezek a problémák a középkorból örökölt nehézségek. Zárásképpen Tengely Adrienn, a kötet szerzője összegezte a munkát és hangsúlyozta, hogy a kötetet munkálatai során nagyon sokat tanult, és ezáltal jobban belelát a korszak egyházi életének mindennapjaiba.

Urbán Márta