Főegyházmegyei Levéltár, Eger

Szűrő
  • Népi vallásosság és hitélet – tudományos konferencia Egerben

    A népi vallásosság és hitélet egyházmegyei vonatkozásairól tartottak tudományos konferenciát az Egri Érseki Palotában. A szakmai értekezésen a zarándoklatokról, kegyhelyekről, a vallási élet sajátosságairól tartottak előadásokat.

    A vallásosság és a hit kérdését gyakran külön kezelik tudományos munkákban – mondta el köszöntőjében Ternyák Csaba egri érsek. A főpásztor hozzátette: ez arra vezethető vissza, hogy sokan tartják magukat hívőnek, míg vallásukat nem gyakorolják, s létezik olyan, babonára hajló vallásosság, ami nélkülözi a hitet, Istent. A népi vallásosság az evangelizáció fontos tényezője, a népi archaikus imádságok például olyan értéket képviselnek, mely a nemzeti önazonosságnak is fontos eleme.

    Emellett sokszor a bajban is segít a népi vallásosság, elég, ha Japánra gondolunk, ahol a hívek – lelkipásztor híján – továbbra is élték a hitéletet, keresztelték gyermekeiket.

    A konferencián Dr. Csizmadia István a zarándoklatok liturgikus hátterét ismertette, elmondta, vannak olyan helyek, ahol az isteni kegyelem még intenzívebben megtapasztalható, de ez nem azonos a hiedelmekben szereplő mágikus helyszínekkel. A zarándokok megáldásának, körmeneti kíséretének egri hagyományairól is hallhatott a konferencia közönsége.

    A máriapócsi kegyhely szerepe különleges a magyarság és a Kárpát-medence hitéletében – derült ki a Dr. Janka György tanszékvezető előadásából.

    Dr. Tengely Adrienn a XIX. század vallási életének problémáit elemezte, kiemelve, a felsőbb rétegek elvallástalanodása szakadékot nyitott az alsóbb néprétegek felé, így mindkét irányba túlzásokat lehetett megtapasztalni: a túlbuzgóságot és a teljes tagadást.

    A konferencián előadások hangzottak el a vallásos társulatok tevékenységéről, a bűnperek vallási sajátosságairól, a vallásosság és a népviselet kapcsolatáról, a Boldogasszony-évről és a Szent Orbán-kultusz tokaji kialakulásáról.

  • Egyháztörténeti konferenciát rendeztünk

    Az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei 2015. május 7-én, az egri bazilika felszentelésnek főünnepén egyháztörténészeknek rendeztek „Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből” címmel egész napos konferenciát. A tanácskozásoknak az Érseki Papnevelő Intézet adott otthont.

    A nyitóbeszédet a konferencia fővédnöke, Ternyák Csaba egri érsek mondta, aki kiemelte: nem önmagunkat ünnepeljük, hanem azt, hogy ezer éve szolgáljuk Isten népét. Hangsúlyozta: azért hozták létre az Eszterházy Károly egri püspökről elnevezett kutatócsoportot, hogy közkinccsé tegyék mindazt a rendkívül gazdag szellemi hagyatékot, amely felhalmozódott ebben az évezredben.

    Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora kitért arra, hogy a legméltóbb ajándék 2025-ben, Eszterházy születésének 300. évfordulóján az eredetileg is kitűzött cél, az „universitas-gondolat”, az egyetemi rang elérése lenne.

    Buda Péter szemináriumi rektor, levezető elnök örömének adott hangot, hogy a szimpóziumot a szemináriumban rendezik meg, ahol a papképzés folyik és az előadásokban is többször volt szó a papképzésről, a kispapi életutakról. Így Nagy Andor, az EKF tudományos munkatársa „Kispapi életutak Eszterházy Károly püspöksége alatt” címmel azt részletezte táblázatokkal színesítve: halála után miként élt tovább egykori kispapjaiban Eszterházy hagyatéka, melyben örökségül hagyta szellemiségét utódaira. A magas műveltséget kispapjaitól is megkövetelte. Az 1762-99 közötti püspökre úgy tekintünk, mint az egyik legnagyobb magyarországi főpapra, aki védte egyháza és hazája érdekeit.

    Pálos Zsófia, az Érseki Vagyonkezelő Központ (ÉVK) – Főegyházmegyei Könyvtár, történész-könyvtárosa „Eszterházy Károly könyvtára” című előadásában elmondta: az előttük álló feladat nem kisebb, mint a püspök eredeti gyűjteményének rekonstruálása, ami nem egyszerű feladat.

    Horváth István PhD ÉVK – Főegyházmegyei Levéltár, tudományos munkatárs, levéltáros „Az urbárium bevezetése az egri püspöki uradalomban” címet adta témájának, amelyben részletesen ismertette az egész metódust és a teljes robotmegváltás körülményeit.

    Rövid szünet után a már két szekcióban folytatódtak az előadások. Az első szekció levezető elnöke Sarbak Gábor PhD, a MTA-OSZK Res Libraria Hungariae – Fragmenta Codicum Kutatócsoport képviseletében, a másodiknak pedig Gárdonyi Máté PhD, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola főiskolai tanára volt.

    Az első szekció előadói voltak: Koszta László DSc, a SZTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, akinek sajnálatos távolléte miatt, „Az egri püspökség alapítása és kezdetei” című értekezését Horváth István (ÉVK) olvasta fel. Fedeles Tamás PhD, a PTE Történettudományi Intézet egyetemi docense „Az Apostoli Kamara és az egri egyházmegye javadalmai a középkorban”, valamint Löffler Erzsébet az ÉVK igazgatója „A Fenesy-féle tranzakció hatása Eger városára” címmel tartottak előadást.

    A második szekció előadói: Tamási Zsolt PhD, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója „Az 1848-as egri zsinat előkészítő munkálatai a tervezett magyar nemzeti zsinat keretében”, Bárány Zsófia, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem doktori programjának hallhatója „Lonovics József és Eger” és Ján Gunčaga – Tóth Sándor János: „Az egri és a szepeskáptalani tanítóképző intézetek – szlovák-magyar egyháztörténeti kapcsolatok” címmel adtak elő.

    A délután második előadási blokkjában a levezető elnökök személyében nem történt változás. Az első szekció előadói voltak: Mihalik Béla Vilmos PhD, a MTA BTK TTI tudományos segédmunkatársa, a Jezsuita Levéltár igazgatója: „A Katolikus Egyház és kegyúri viták a Jászságban (1702-1745)”, Nemesné Kis Tímea, az érseki palota turisztikai attrakciófejlesztés-pályázatán dolgozó művészettörténész "Az egri megyének ragyogó koronája" - a bazilika tervvariációi valamint Veres Gábor PhD, az EKF Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék főiskolai docense: „Az egri püspöki és káptalani pincék a 18. században” címmel fejtették ki gondolataikat.
    A második szekcióban Kárbin Ákos PhD, a MNL Heves Megyei Levéltár, levéltárosa: „A kultúrharc Egerben, illetve annak következményei”, Klestenitz Tibor PhD, a MTA BTK TTI tudományos segédmunkatársa: „Katolikus sajtó az egri egyházmegyében” és Gianone András PhD, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, KPSZTI: „Az Actio Catholica az egri főegyházmegyei körlevelek tükrében” témakörökben adott elő.

    Rövid szünet után az utolsó egység következett, ahol az első szekcióban Soós István CSc, a MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa: „Eszterházy Károly, Giuseppe Garampi és a magyarországi egyházpolitika”, Balogh Ferenc, az ÉVK igazgatóhelyettese: „Mit olvasott Pyrker érsek halála előtt?” és Tusor Péter DSc, a PPKE Történettudományi Intézet egyetemi docense, az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője: „Lippay György egri püspök (a főpap és a politikus)” címmel mutatták be kutatásaikat. A második szekcióban pedig Tengely Adrienn PhD, az EKF főiskolai docense: „Az 1931-es és az 1942-es egyházmegyei zsinat”, Szabó Csaba PhD, a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet igazgatója: „A fallóskúti kegyhely története” és Mikó Zsuzsanna PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója: „Az Állami Egyházügyi Hivatal megszervezése Egerben” címmel adtak elő.

    Az előadásokat közös vita zárta. Az előadások várhatóan közösen, egy konferenciakötet formájában is hozzáférhetőek lesznek. Horváth István, a konferencia főszervezője abbéli reményét fejezte ki, hogy ezek a tanulmányok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egri Főegyházmegye történeti monográfiája a közeljövőben elkészülhessen.

    Egy jól megszervezett és baráti beszélgetésekre is alkalmat adó konferencián vehettünk részt, amiért köszönet a szervezőnek: az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményeinek! – zárta beszámolóját Komiszár Dénes Nyíregyházáról.

     
    (A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)

    A Szent István Televízió híradása: